A legtapasztaltabb háziasszonnyal is előfordulhat olykor, hogy elszámolja magát, és megmarad egy adag sütemény. A vendégek fele bejelenti, hogy éppen fogyókúrázik, allergiás az egyik összetevőre – vagy egyszerűen csak a vártnál kevesebbet fogyasztanak. A legtöbb süti két-három nap múlva már nem az igazi – még nem romlik meg, de már egy kicsit szikkadt lesz, kiszárad. Kidobni viszont kár lenne. Szerencsére nem is kell feltétlen a kukában végeznie:

kis fantáziával egy új, finom süteménnyé alakíthatjuk át,”feljavíthatjuk”, vagy épp alapanyagként használhatjuk.

A maradékok megmentésére gyűjtöttem össze néhány kipróbált ötletet.

Kekszfélék

A különböző ízesítésű kekszeket legegyszerűbben úgy tudjuk újrahasznosítani, ha ledaráljuk. Ehhez használhatunk kézi vagy gépi darálót. Ha egyik sincs, akkor zacskóba téve, konyharuhába csavarva klopfolóval vagy sodrófával is morzsává törhetjük. Jól záródó üvegben vagy dobozban tárolhatjuk. Arra azért vigyázzunk, hogy rövid időn belül használjuk fel, nehogy megpenészedjen. A darált keksz számos finomabbnál finomabb sütemény alapja lehet: ebből készül a sajttorta alsó rétege és ez adja a kókuszos tekercs tésztájának az alapját. Ezzel kell összekeverni a gesztenyemasszát, ha gesztenyés szívet akarunk készíteni, és akkor is jól jön, ha kókuszgolyót gyúrunk. Felhasználhatjuk még zsemlemorzsa helyett is, például egy gyümölcsös pite vagy rétes esetében, ahol az alsó réteg tésztát meg kell szórni valamivel, nehogy a töltelék átáztassa.

Piskóták, kevert tészták

Az egyszerű piskóták vagy kevert tészták remek alapanyagot adnak a puncs szelethez. Ennek a sütinek a középső rétege ugyanis apró darabokra morzsolt, gyümölcslével, margarinnal és kakaóporral (más receptek szerint rummal) elkevert piskótából áll. Állítólag a cukrászdákban is a maradékokat, levágott süti-széleket, nyesedékeket keverik a puncs szelet töltelékébe.

A másik lehetőség, hogy somlói galuskát készítünk a maradékból. csokiöntettel, tejszínhabbal, dióval.

De lényegében bármilyen ízű pudinggal, sodóval leönthetjük és újra finommá varázsolhatjuk a kissé már megszáradt tésztát.

Tovább variálhatjuk, ha mindezt magvakkal (dióval, mogyoróval) vagy gyümölcsökkel, illetve tejszínhabbal díszítjük. Ha pedig kávéval meglocsoljuk és mascarpones krémmel rétegezzük, akkor a tiramisuhoz hasonló desszertet kapunk.

Kuglóf, kalács, kifli

A kelt tészta szintén kiszáradhat, ha nem fogy el időben, vagy ha épp elfelejtjük letakarni. Szerencsére egy finom máglyarakáshoz épp megfelelő alapanyagot adnak, csak tojásra, almára és egy kis lekvárra lesz szükségünk hozzá. Ha édes kelt tésztát használunk, akkor természetesen a tojáshoz kevesebb édesítőszert tegyünk, mint ha semleges ízű kifli az alap.

Palacsinta

Palacsintából nehéz annyit készíteni, hogy megmaradjon; itt inkább az fordulhat elő, hogy nem jól sikerül a tészta, vagy nem megfelelő a csillagok állása – vagy ki tudja, miért, de nem akar sikerülni a sütés. Nem lesznek szép, egész, feltekerhető palacsinták, hanem leragad, szétszakad. Velem legalábbis előfordult már ilyen 🙂 (általában akkor, amikor új fajta lisztkeverékkel próbálkozom…) Egyszer pudinggal rétegezve, tejszínhabbal díszítve, palacsintakehelyként fogyasztottuk el az elrontott darabokat. Legutóbb pedig a nyers palacsinta tésztához kevertem még három tojássárgáját és egy kis xilitet, valamint a tojásfehérjéket habbá verve, és remek császármorzsát sütöttem belőle 🙂