Hoztam még egy utazásra, kirándulásra való sütit, de egész más jellegű, mint a múlt heti mandulás keksz. Gyerekkorom nagy kedvence, sokszor vittünk ilyet az iskolába uzsonnára, vagy osztálykirándulásra. Még a neve is utazáshoz illő: igen, ez a túrós batyu, vagy más néven túrós táska. Tartalmas, laktató péksütemény, főleg ez a kelt tésztás változat. Tökéletes választás egy hosszú autós utazásra – mi Orfű felé félúton, egy kellemes pihenőhelyen fogyasztottuk el. Tízóraira egy jó kávé, uzsonnára vagy vacsorára egy pohár tej illik mellé. Egy gulyás, vagy más tartalmas levest kiegészítve pedig hétvégi ebédnek is alkalmas.

Az elkészítéshez a http://www.glutenmentesovezet.hu/ oldalról “puskáztam”, ahol már máskor is találtam nagyon jó kelt tésztás recepteket. Nálunk minimális cukorral készült, ezért egy kicsit változtattam rajta, illetve még meglepetés mini kakaós csigák is lettek belőle ráadásként 🙂

Hozzávalók:

• 500 g Nutri Free “Mix per pane” liszt
• 1 tasak szárított élesztő
• 4 ek xilit
• 3,5 dl tej
• fél csomag vaníliáscukor
• 10 dkg margarin

A töltelékhez

• 30 dkg túró
• fél citrom héja
• egy mokkáskanál vanília aroma
• 2 ek xilit

Kelt tésztás süteményhez már korábban is a Nutri Free vált be a legjobban, így ezúttal is ezzel dolgoztam. Ismét nagyon jó tapasztalataim lettek vele, ugyanis nagyon szépen összeállt a tészta, meg is kelt, és jól formázható lett, öröm volt gyúrni-nyújtani 🙂

A lisztet tehát összekevertem a xilittel. A tejet meglangyosítottam, és elkevertem benne a szárított élesztőt. Mivel a tésztába egyébként nem használtam cukort, így az élesztős tejhez adtam egy fél tasak vaníliáscukrot, hogy biztosan megkeljen. A folyadékot a liszthez öntöttem, majd dagasztás közben hozzáadtam a felolvasztott margarint. Addig kevertem, míg a tészta egy szép kis gombóccá összeállt, és teljesen elvált az edény falától. Ezután meleg helyre tettem egy fél órára pihenni.

A töltelékhez a túrót villával összenyomkodtam, reszelt citromhéjjal, xilittel és vanília aromával ízesítettem, valamint egy marék mazsola is került bele. Ezeknek az aránya természetesen ízlés szerint változhat. A mazsoláról például tudom, hogy sokan nem szeretik, ezért ha vendégségbe vagy nagyobb társaságnak készítek valamit, akkor ki szoktam hagyni a süteményekből.

Időközben megkelt a tészta, és ilyen gyönyörű volt, amikor kiborítottam a rizsliszttel megszórt deszkára:

Egy kicsit átgyúrtam, aztán vékonyra nyújtottam (kb. fél centi). A széleit levagdostam (később persze felhasználtam ezeket is), hogy négyzet alakú legyen, majd 10×10 cm-es részekre vágtam – 12 darab lett belőle.

Mindegyik négyzet közepére tettem a töltelékből – jó bőven, mert úgy szeretjük a túrós táskát, ha túrós 🙂 A töltelék viszont csak 11 batyura lett elég, mivel 25 dkg túróból készítettem. A maradék tésztát ezért kakaós csigaként sütöttük meg, ami szintén remekül sikerült – de ez majd egy másik heti süti lesz 🙂

A négyzetekből ezután a sarkaikat összecsippentve kis batyukat formáztam, sütőpapíros tepsire raktam, és egy kevés olvasztott vajjal megkentem.

180 fokra előmelegített sütőben fél óra alatt szép barnára sültek. Természetesen még langyosan megkóstoltuk – remek vacsora lett belőle! 🙂 Puha tészta, sok töltelék… tökéletes! 🙂 Tálaláskor megszórhatjuk porrá őrölt xilittel. Nejlonzacskóba csomagolva tegyük el másnapra, akkor nem szárad ki a tészta.