Évekkel ezelőtt egyszer kaptunk ajándékba egy üveg mogyoróvajat. Nem nutellát, hanem azt az édes-sós fajtát, amit az amerikaiak előszeretettel kennek szendvicsbe. Nálunk ilyen formában valószínűleg egy év alatt sem fogyott volna el, így utána néztem, mire lehetne felhasználni. Hamar rátaláltam Limara oldalán ennek a szuper keksznek a recepjére, és annyira jó lett, hogy azóta is többször elkészítettem. Gluténmentes változatban most először sütöttem meg, de az eredeti recepten így se sokat kellett változtatni, csak a lisztet cseréltem gluténmentes keverékre, a cukrot pedig xilittel helyettesítettem.

Az egyre hűvösebb őszi napok hangulatához szerintem remekül illik ez a ropogós, mogyorós-csokis finomság. További előnye, hogy gyorsan, kevés munkával elkészül, és lehetetlen elrontani. Sokáig eltartható, bár nálunk mindig hamar elfogy 🙂 A hozzá szükséges mogyoróvajat pedig ma már szinte minden nagyobb áruházban be lehet szerezni. Én ezúttal olyat választottam, amiben aprób mogyoródarabkák is vannak, ez még különlegesebbé tette a kekszet.

Hozzávalók:

• 100 g margarin
• 160 g xilit
• 1 tojás
• 250 g mogyoróvaj
• 200 g Alfa Mix lisztkeverék
• 1 tk sütőpor
• 120 g csokoládé

A puha margarint habora kevertem a xilittel. Hozzáadtam a tojást majd a mogyoróvajat, és ezekkel is alaposan összekevertem. Ezután a kézi mixer dagasztó spiráljára váltottam, mert egyre sűrűbb lesz a massza. A lisztet elkevertem a sütőporral, és fokozatosan hozzáadagoltam a mogyoróvajas keverékhez. Végül a csokit kisebb kockákra vágtam, és ezt is a tésztába kevertem. Használhatunk csokilencsét is, ahogy az eredeti receptben szerepel, de mivel az nehezebben beszerezhető, így szerintem a felaprított táblás csoki is teljesen megfelel helyette.

A masszából kb. diónyi méretű kis golyókat formáztam, és kissé lelapítva sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztattam őket. 175 fokos sütőben nagyjából 15 perc kellett neki, hogy szépen megsüljön. Érdemes inkább fentebb tenni a sütőben a tepsit, mert az alja könnyen odakap.

A végeredmény: omlós-édes-ropogós keksz, mogyoró- és csokidarabkákkal – zseniális!

Köszönjük, Limara 🙂