Ezúttal egy olyan édességet készítettem, amihez még a sütőt sem kell bekapcsolni, csak egy kicsit keverni-gyúrni-tekerni, így bármikor könnyen és gyorsan elkészíthető. Igazi “lusta” recept, akár hétköznap este is össze lehet dobni. Ráadásul nem csak finom, hanem mutatós is 🙂 Érdemes másfél- vagy kétszeres adagot készíteni belőle, mert ugyan annyi munka, ráadásul ha több a tészta, akkor nagyobbra tudjuk nyújtani, és könnyebben fel lehet tekerni úgy, hogy látványos legyen a csiga-mintázat 🙂

A legtöbb recept szerint lekvár is kell a tésztájába, de mivel nem volt itthon, olyat kerestem, ami enélkül is elkészíthető. Én kókusztekercsként ismerem ezt a süteményt, de láttam, hogy sok helyen keksztekercs néven szerepel. A tekercsek családjába tartozik, azon belül is a sütés nélküli fajok közé; legközelebbi rokona a kókuszgolyó 🙂

Hozzávalók:

• 30 dkg darált keksz – a gluténmentes változathoz Gullón Maria kekszet használtam, a simához darált háztartási kekszet
• 2 ek cukrozatlan kakaópor
• 2 ek rum(aroma)
• 5 ml folyékony édesítő
• kb. 1,5 dl tej
• 10 dkg vaj vagy margarin
• 7 ml édesítő
• 7-8 dkg kókuszreszelék (+ a szórához egy-két evőkanálnyi)
• egy kevés tej
• vanília aroma

Nagy kérdés volt, hogy a gluténementes darált kekszet hogyan oldjam meg: az egyik variáció az volt, hogy sütök egy teljesen egyszerű, rizslisztes kekszet, és azt darálom le; de végül inkább a készen vásárolt keksz mellett döntöttem. Így persze valamivel drágább, de egyszerűbb.

A daráláshoz nekem van egy nagyon jó kis szerkezetem, amivel többek között sajtot is lehet reszelni, de ehhez is bevált. Egyébként ez a keksz amúgy is eléggé morzsálódós, sokkal könnyebben törik, mint a háztartási keksz, így ha nincs darálónk, akkor úgy is meg lehet oldani, hogy betesszük egy tiszta nejlonzacskóba, és nyújtófával párszor végigmegyünk rajta, hogy összetörjön. Az se baj, ha nem lesz teljesen egyenletes, apró morzsa belőle.

Elkészítettem tehát a kekszmorzsát, majd összekevertem a kakaóporral. Hozzáadtam az édesítőt, a rumaromát, majd apránként a tejet. A keksz minőségétől is függ, hogy mennyi tejet vesz fel, ezért óvatosan kell adagolni. Gyúrás közben összeáll a tészta, így bátran kezdjük el kézzel gyúrni már akkor, amikor még túl száraznak, morzsálódósnak tűnik – ahogy dolgozunk vele, egyre több száraz anyagot fog felvenni. Segíthet, ha kicsit vizes kézzel dolgozunk. Annyi tejet öntsünk csak hozzá, hogy nyújtható, formázható tészta legyen belőle.

Ezután fóliába csomagolva hűtőbe tettem, és pihentettem egy kicsit, amíg elkészült a krém.

A töltelékhez az eredeti recept csak sok vajat, sok cukrot és némi kókuszreszeléket írt – össze is kevertem (cukor helyett édesítővel), de nem ízlett, mert csak a tömény margarin-íz érződött rajta. Így aztán tettem még hozzá kókuszt, egy kevés tejet, hogy kenhető állagú legyen, és még egy kis vanília-aromát is, így sikerült feljavítani 🙂

A hűtőből elővett kakaós-kekszes tésztát kókuszreszelékkel megszórt sütőpapírra tettem.

Ujjnyi vastagra nyújtottam – a gluténmentes tészta elég lágy lett, így igazából csak szétlapítottam, kézzel igyekeztem nagyjából téglalap alakúra formázni. A “sima” kicsit masszívabb volt, itt a nyújtófát is használnom kellett.

A kinyújtott tésztát egyenletesen megkentem a kókuszos krémmel.

A sütőpapír segítségével óvatosan feltekertem – minél szorosabban tekerjük, annál jobban fognak kinézni a szeletek – majd így, szorosan becsavarva a papírba, betettem a hűtőbe.

Néhány óra pihentetés után kicsomagoltam, és megforgattam kókuszreszelékben.

Nincs más dolgunk mint szeletelni és tálalni! Mindenképp hűtőben tároljuk – másnapra még jobban összeérnek az ízek, így tényleg érdemes nagyobb adagot készíteni belőle, mert több napig is eltartható.

A gluténmentes változatnál csak egy “hajtást” sikerült csinálnom, a másik szebb lett, de csak azért, mert abból másfél adag készült, így nagyobb volt a tészta. Egyébként ízre, állagra nekem ezúttal a gluténmentes tetszett jobban: sokkal könnyedebb lett; a sima darált háztartási kekszből készült változat tömörebb, nehezebb.

A torkoscsütörtöki vendégségbe is vittünk belőle – pillanatok alatt elfogyott 🙂