Bár az időjáráson még nem érződik, hogy november van, lassan azért csak beköszöntenek a hűvösebb őszi-téli esték. A könnyed, nyári gyümölcsös édességek helyét átveszi a szilva, a dió, az alma… és persze a gesztenye! Ezúttal keksz készült belőle, fűszerekkel és egy kis csokival kiegészítve.
A gluténmentes kekszeknél mindig tartok tőle, hogy túl száraz, morzsálódós lesz. Nagyjából azért már kitapasztaltam, hogy ha egy sima búzalisztes receptből indulok ki – ahogy most is -, mennyit kell változtatni az arányokon ahhoz, hogy gluténmentes változatban is jó legyen. Ezt a kekszet például az eredeti recept szerint nyújtani és szaggatni kellett volna (mint a mézeskalácsot), én viszont jóval lágyabbra kevertem a tésztát, hogy a végeredménynek ne legyen olyan állaga, mintha egy kanál lisztet próbálnánk lenyelni… Így a nyújtás-szaggatás helyett egyszerűen csak kézzel kis korongokat formáztam a masszából. Így persze nem lettek szív- vagy csillag alakúak, és kevésbé mutatós, de ízre és állagra is tökéletes a végeredmény 🙂
Hozzávalók:
-
- 250 g gesztenyemassza
- 150 g barna rizsliszt
- 200 g margarin
- 75 g eritrit
- 1 tk rumaroma
- ízlés szerint fűszerek: fahéj, szegfűszeg, gyömbér
- 50 g tejcsokis és 50 g fehércsokis tortabevonó
A gesztenyemasszát felolvasztottam, majd robotgép segítségével összemorzsoltam a liszttel. A margarint szintén betettem egy kicsit a mikróba, hogy puha legyen, majd alaposan kikevertem az eritrittel.
Általában xilitet használok cukor helyett édesítőként, mert könnyebben beszerezhető azokon a helyeken, ahol általában vásárolok. Most viszont sikerült vennem eritritet. Ennek a természetes édesítőnek egy kicsit “hűs” íze van, ami különlegessé teszi a süteményt, de nem annyira, hogy zavaró mellékízként jelentkezzen. Ráadásul, míg a xilit nagyobb mennyiségben, vagy az arra érzékenyeknél puffadást, hasmenést okozhat, az eritritnek nincsenek ilyen mellékhatásai.
A margarinos keverékhez adtam a gesztenyés lisztet, majd egy kis rumaromával és téli hangulatú fűszerekkel ízesítettem. A gesztenyepüré ugyan eleve rumos-édes volt, de egy kis plusz íz nem ártott neki 🙂 Ha natúr gesztenyét használunk, akkor több rumaromát tegyünk hozzá.
A masszából diónyi kis golyókat formáztam, majd kicsit lelapítva sütőpapíros tepsire rakosgattam a korongokat.
175 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt sült meg.
A díszítéshez először a fehércsokit olvasztottam meg. Eddig mindig a gőz fölötti olvasztással próbálkoztam, amivel az volt a baj, hogy túlforrósodott a csoki, és miután megolvadt, szinte azonnal vissza is sűrűsödött, összecsomósodott- nem lehetett szépen bevonni vele a sütit. Most kis lángon (villanytűzhelyen 1-2-es fokozaton) melegítettem egy lábosban a vizet, és egy kis kerámiatálkában a vízfürdőbe állítottam a csokit – így szép lassan, egyenletesen olvadt fel, nem égett meg, és könnyen lehetett vele dolgozni.
Tehát felolvasztottam előbb a fehércsokit, és a korongok egyik felét belemártogattam. Sütőpapírra téve a hűtőben dermesztettem, majd a korongok másik felét tejcsokiba mártottam. Így a fehér-barna díszítéssel még külsőleg is a gesztenyére emlékezetet 🙂
Nagyon finom kísérője lehet a reggeli kávénak, teának, és még napok múlva is puha marad!
Ha ízlett, próbáld ki a többi gesztenyés süteményt is:
Heti Süti 