Még két hétig tart a farsang, ami a jelmezbálok mellett a fánksütés ideje is 🙂 Volt már több fánkrecept a blogon, ebben a cikkben gyűjtöttem össze őket. A mostani receptet a Paskó atya konyhája facebook oldalon láttam meg még januárban, és rögtön el is határoztam, hogy idén ezt is kipróbálom. Persze a hagyományos szalagos fánkot is megsütöttük, de nagyon megtetszett ez a különlegesebb változat. És még a legutóbbi pozsonyi kifliből maradt máktölteléket is fel tudtam használni hozzá 🙂

A gluténmentes liszt miatt változtattam kicsit a tésztánál a recepten, ezért nálam így alakult:

Hozzávalók:

A tésztához:

• 100 g ALDI-s gluténmentes lisztkeverék
• 20 g zabliszt
• 3 tojás
• 1 dl száraz fehérbor
• 20 g cukor

A töltelékhez:

• 60 g darált mák
• 100 g szilva- vagy meggylekvár
• 1 ek gyümölcspálinka
• kb. 10 g cukor (ízlés szerint)

Először a tölteléket készítettem el. Mint említettem, ehhez a pozsonyi kifliből maradt mákot használtam, ami már ízesítve volt cukorral, lekvárral és fahéjjal, így csak fel kellett dúsítanom még egy kis lekvárral és a pálinkával. Cukrot ízlés szerint tehetünk hozzá, attól is függ, mennyire édes lekvárt használunk. Az egészet össze kell keverni és kicsit félretenni. Nekem először túl lazára sikerült, nem tudtam volna gombócokat formálni belőle, ezért tettem hozzá egy kis – karácsonyról maradt – darált gluténmentes mézeskalácsot 🙂 De bármilyen (semleges ízű vagy édes) gluténmentes kekszmorzsával javíthatjuk az állagát – ez is a lekvártól függ, mennyire sűrűt teszünk bele.

Amíg a töltelék pihent, összeállítottam a tésztát.

A tojásokat kettéválasztottam. A sárgáját kikevertem a lisztekkel, majd fokozatosan felhígítottam a fehérborral, mindig alaposan csomómentesre keverve – lényegében tehát egy sűrű palacsintatészta készült, csak tej vagy víz helyett borral. Ez azért is jó, mert az alkohol megakadályozza, hogy sütés közben túl sok olajat felszívjon a tészta – ezért szoktak a szalagos fánk tésztájába is rumot tenni. A liszteket egyébként azért használtam ilyen arányban, mert az ALDI-s keverékből csak 100 g volt itthon, így zabliszttel pótoltam ki a hiányzó mennyiséget. A tojásfehérjét habbá vertem – a cukrot akkor adagoltam hozzá, amikor már majdnem teljesen felverődött. Végül beleforgattam a habot a tésztába. Itt már palacsinta helyett piskótára kezdett hasonlítani 🙂

A mákból (kicsit benedvesített kézzel) diónyi méretű golyókat formáztam. Egy mélyebb kis lábosban olajat melegítettem. A mákgolyókat egy evőkanál segítségével megmártottam a tésztában, majd a forró olajba tettem, és pár perc alatt megsütöttem. Közben a kanállal megfordítottam, hogy mindkét fele szép aranybarna legyen. Nem mindegyik lett tökéletes “gombóc” formájú, mivel a tészta egy kicsit szétterült sütés közben – lehet, hogy egy picit még sűrűbbre kellett volna kevernem. A maradék tésztából mindenesetre másnap nagyon finom császármorzsa lett, így semmi nem veszett kárba 🙂

Az olajból kivéve szalvétára tettem, majd kevés porcukorral meghintve tálaltam. Különleges farsangi csemege!