Kókusztallér

Ismét egy aprósütemény, ezúttal kókuszos változatban.

Kekszet, linzert készíteni gluténmentesen nem könnyű, mert a liszt jellegéből adadóan hajlamos kiszáradni, vagy épp nagyon morzsálódós lesz, szétesik. Ez a kókusztallér viszont most elég jól sikerült 🙂 Segítségül hívtam hozzá a Lajos Mari szakácskönyvében található alapreceptet, ahol részletesen leírja, hogyan kell igazán finom, omlós linzertésztát készíteni. Az ott említett dolgok nekem a gluténmentes változatnál is beváltak.

Ezeknél a tésztáknál fontos, hogy hideg összetevőkkel dolgozzunk: a vaj vagy margarin legyen fagyos, és a kezünk lehetőleg hideg. Gyors mozdulatokkal kell dolgozni, mert ha a vaj felolvad, akkor nem lesz olyan jó a tészta állaga – morzsálódni fog. Lássuk a részletes leírást!

Hozzávalók:

  • 20 dkg liszt (Alfa Mix)
  • 15 dkg kókuszreszelék
  • 20 dkg vaj
  • 10 dkg xilit
  • 1 tojás sárgája

A tetejére a csokimázhoz:

  • 5 dkg xilit
  • 1 ek kakópor
  • 1 ek víz
  • 1 ek olaj

Általában margarint szoktam használni sütéshez, de most vajat vettem, szerintem emiatt is lett finomabb a keksz, mint korábban. Sütés előtt a vajat betettem a mélyhűtőbe. Lisztből most is Alfa Mixet használtam, de legközelebb a Schär  termékcsalád sütilisztjét fogom kipróbálni hozzá, szerintem abból még jobb lesz 🙂

A kókuszreszelékből egy keveset félretettem, ezzel kell majd megszórni a tetejét. A többit egy gyúródeszkán összekevertem az átszitált liszttel. A vajat kis kockákra vágtam, és a lisztes keverékre szórtam. Ezután egy éles, nagyobb késsel beleaprítottam-nyomkodtam a vajat a lisztbe. Így kevésbé olvad meg, mint ha kézzel morzsolnánk össze, ahogy más receptekben írják.

A xilitet kávédarálóval porrá őröltem, és ezt is hozzákevertem a lisztes vajhoz. Végül a kupac tetejére raktam a tojássárgáját, és gyors mozdulatokkal az egészet összegyúrtam. Elég száraznak tűnhet a tészta, de nem kell, hogy nagyon összeálljon, sőt nem is szabad kidolgozni, épp csak annyira, hogy cipót lehessen formázni belőle. Akkor jó, ha a vajdarabok látszódnak a tésztában, nincsenek szétolvadva.

A tésztát frissentartó fóliába csomagoltam, és egy órára hűtőbe tettem.

Pihentetés után átgyúrtam a tésztát, majd ujjnyi vastagra nyújtottam, és kerek formával kiszaggattam. Sütőpapíros tepsibe sorakoztattam őket – lehet sűrűn tenni, nem fog megdagadni.

175 fokon 10 perc alatt kész is van – érdemes a sütőben fentebbre rakni a tepsit, különben az alja hamar barnulni kezd. Figyelni kell, mert könnyen odaég, és akkor keserű lesz!

Amíg hűltek a tallérok, elkészítettem a csokimázat. Ehhez sok fél házi receptet találtam a neten, most ezt próbáltam ki, mert elég egyszerűnek tűnt és nem kellettek hozzá különleges alapanyagok, csak ami volt itthon. Száradás után nem lett olyan szép fényes, mint reméltem, de legalább cukormentes 🙂 Ennél a  sütinél kevésbé zavaró, hogy nem annyira szép a máz – egy torta vagy zserbó bevonására viszont másmilyen receptet fogok keresni…

A xilitet ehhez is porrá őröltem, és összekevertem a kakaóporral, majd hozzáadtam a vizet és az olajat. Sűrű massza lett belőle. Gőz fölött kevergetve addig melegítettem, míg folyós lett – mivel kicsit sűrűnek tűnt, tettem hozzá egy diónyi margarint is.

A félretett kókuszreszeléket serpenyőben egy picit megpirítottam. A kihűlt tallérok tetejét megkentem a csokimázzal, és megszórtam a pirított kókusszal (így folyékonyan egyébként még fényes volt a csoki, ahogy a képeken is látszik). Hűtőbe tettem, hogy hamarabb megdermedjen a máz, később viszont fémdobozban érdemes tárolni.

Vélemény, kérdés:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s