Gyerekkorom egyik kedvence volt a vaníliás karika – gondolom sokan vagyunk így ezzel 🙂 Évek óta nem ettem már, most viszont a férjem kérésére elkészítettem házilag. A gluténmentes liszt csomagolásán lévő receptből indultam ki – ez egy linzerekhez, almás pitéhez, zserbóhoz is használható omlós tészta alaprecept. Nagyon jól kezelhető-formázható tészta lett belőle, nem száradt ki sütés közben sem.

Hozzávalók:

• 250 g liszt
• 125 g margarin
• 40 g xilit
• 1 csipet só
• 1 tojássárgája
• 1 kk vaníliaaroma
• kb. 0,5 dl víz
• 2 kk tejföl
• étcsokis tortabevonó a tetejére
• 1-2 evőkanál olaj

A lisztet egy nagy tálban összekevertem a xilittel és a sóval. A margarint egy rövid időre mélyhűtőbe tettem, hogy fagyos, jól szeletelhető legyen. Egy vágódeszkára kiszedtem egy adagot a lisztből, erre tettem a hideg, kemény margarint, és egy éles késsel apró darabokra vágtam a lisztkupacban. Így rögtön fel is vett valamennyi lisztet, könnyebb volt összeaprítani, illetve utána az egészet összemorzsolni a liszt többi részével.

Ezután hozzáadtam a tojást, aromát, vizet és a tejfölt, majd gyors mozdulatokkal összegyúrtam. Ha nagyon száraznak, repedezettnek tűnik a tészta, nem áll össze, akkor még egy kis tejfölt lehet hozzá tenni.

Az összegyúrt tésztát folpackba csomagoltam, és fél órára a hűtőbe tettem.

Pihentetés után kicsit átgyúrtam, és kb. fél centi vastagra nyújtottam. A tésztával akkor lehet jól dolgozni, ha még hideg, ezért mindig csak annyit vegyünk ki a hűtőből, amennyit épp használunk. Ha túlságosan felmelegszik, akkor ragadós lesz – sok lisztet pedig nem szabad hozzá tenni, épp csak egy picit kell behinteni a deszkát.

Mivel linzerhez való kiszúró formám nincs, így a szaggatáshoz egy kis kávécsészét használtam, a karika közepére a lyukat pedig az édesítő mérőkupjával szúrtam, éppen megfelelő nagyságú volt 🙂

A kiszaggatott gyűrűket sütőpapírra tettem. 

Ebből a tésztamennyiségből nekem mindössze egy tepsi, kb. 25 db. süti jött ki, ami igen kevésnek bizonyult…

180 fokos sütőben 10-12 perc alatt sült meg.

Miközben hűlt, előkészítettem a bevonatot. Ehhez a tortabevonót kockákra tördeltem, és egy kis edénykébe tettem, kevés olajat adtam hozzá, hogy szép fényes legyen. Egy másik lábosban vizet forraltam, ebbe állítottam bele a csokis edényt, és a forró vízfürdőben, időnként megkeverve felolvasztottam a csokit.

Ezután következett a mártogatás 🙂 Én bizony nem sajnáltam a csokit, alaposan megmártóztattam benne a karikák alját, majd visszatettem a tepsibe száradni, a mázas felével felfelé.

Ha mártogatás közben a csoki megdermed, akkor gőz fölött újra meg lehet olvasztani.

Amikor már egy kicsit kihűlt a csoki a tetején, betettem a hűtőbe, hogy szépen megdermedjen a máz.

Ezzel a sütivel tényleg csak egy baj van: KEVÉS! 🙂 Legközelebb biztos, hogy kétszeres adatok készíteni. Főleg, hogy fémdobozban tárolva sokáig eláll. Ráadásul olcsó, gyorsan elkészíthető.

Egy nagyobb adag gluténos változat is készült a jótékonysági akcióba, a gluténmenteset viszont csak ketten ettük. Ami a tegnap esti “kóstolás” után megmaradt, az a ma reggeli kávé mellé el is fogyott 🙂