Ma a férjem azt kérte, hogy “valami könnyű” legyen ebédre. Márpedig a madártejnél könnyebb desszertet nem nagyon tudok elképzelni! Főleg, ha cukor nélkül készül, a “madarak” pedig gyors, egyszerű módszerrel, ami után biztosan nem fognak összeesni. Liszt pedig eleve nem is kell hozzá, így igazán nem kihívás gluténmentesen elkészíteni.

Hozzávalók:

• fél liter tej
• 6 tojás
• 3 ek xilit
• 2 mokkáskanál vaníliaaroma
• csipet só

A tojásokat ketté választottam, a fehérjét betettem a hűtőbe, mert hidegen könnyebb majd felverni.

A tejet feltettem főni egy kis lábosban. A tojássárgájákat 2 evőkanál xilittel és a vaníliaaromával robotgéppel szép habosra kevertem. Közben egy-egy kanállal hozzáadagoltam a melegedő tejből, hogy hígabb legyen.

Amikor a tej felforrt, alacsony hőfokra állítottam a tűzhelyet, és lassan, folyamatos kevergetés közben hozzáöntöttem a tojássárgáját. Egy pár percig még kevergetve melegítettem, hogy besűrűsödjön kicsit – de túl sokáig nem szabad főzni, mert kicsapódik a tojás!

Sokan lisztet vagy pudingport is tesznek hozzá, de szerintem felesleges, így is szépen besűrűsödik – a lényeg, hogy jó sok tojás legyen benne 🙂

A tűzről levéve előbb a lábosban hagytam langyosra hűlni, majd üvegtálkákba adagoltam, és hűtőbe raktam.

A fehérjét egy csipet sóval felvertem, közben hozzáadtam egy evőkanál xilitet. Fényes, kemény hab lett belőle.

Sokáig azért nem készítettem madártejet, mert néhányszor megpróbálkoztam vele, de a hab “madárkák” a tetején nem sikerültek: akár vízben, akár a tejben főztem, mindig összeestek, miután kivettem. Egyszer aztán valahol azt olvastam, hogy mikróban is el lehet készíteni a habot. Kipróbáltam, és tádááááám! Gyönyörűen megnőttek a habgaluskák, és úgy is maradtak! 🙂 Azóta nem kísérletezgetek a főzéssel, mindig így készítem – sokkal gyorsabb és egyszerűbb is, és biztos sikerélményt ad 🙂

Tehát, a kemény tojáshabból evőkanállal szép kis galuskákat szaggattam egy lapos tányérra – csak annyit szabad egy tálra tenni, hogy kényelmesen elférjen, hiszen meg fog dagadni. Mikróba tettem, és a legnagyobb fokozaton egy percig “főztem”. A melegítés ideje persze a mikró teljesítményétől is függ. Ahol először olvastam erről a módszerről, ott 900 W-ot írtak, de nekem ezt nem jelzi ki a készülékem – 5 fokozat van rajta, a legnagyobbat használtam, és így egy perc alatt pont jó lett. Szép nagyra nőttek a “madárkák”, egy picit meg is szilárdult a külsejük, épp csak annyira, hogy ne legyen sült tojás, viszont megtartsa a formáját.

A habot a madártej tetejére kanalaztam, és tálalásig visszatettem a hűtőbe. Egy kevés csokireszelékkel díszítettem, de meg lehet szórni fahéjjal vagy kakaóporral is.