Amikor néhány évvel ezelőtt kiderült, hogy a férjem gluténérzékeny, az első fontos probléma, amivel szembesültünk, a kenyér pótlása volt. Reggelire és vacsorára többnyire szendvicset ettünk, így az étkezésünk egyik legalapvetőbb eleméről volt szó. Ráadásul a férjem kimondottan szereti is a friss, ropogós héjú kenyeret, a foszlós kiflit…

Tovább nehezítette a helyzetet, hogy kezdetben azt se tudtuk, mit jelent pontosan a gluténmentes diéta, így teljesen tanácstalanul álldogáltunk a péksüteményes pult előtt.

Lehet-e például rozs- vagy tönkölykenyeret enni? (Nem, nem lehet).

Először a környékbeli nagyobb boltokban található gluténmentes kenyereket próbáltuk ki. Rögtön el is keseredtünk, mivel ezek ízre és állagra is leginkább a hungarocellhez hasonlítottak…

A hungarocelltől a kenyérig

Persze bújni kezdtük a netet, lelőhelyek és alapanyagok után kutatva. Így bukkantunk rá a Táplálékallergia Centrum (TAC) nevű helyre, ami ráadásul pont a kerületünkben található! Itt végre sikerült az “igazit” idéző gluténmentes kenyeret venni. Bár ezek is leginkább a toastkenyérre hasonlítottak, nem a rendes veknire, de a hungarocellhez képest határozottan előrelépést jelentettek.

Hamarosan belevágtunk a házi kenyérsütésbe is. A speciális lisztkeverékeknek köszönhetően szerencsére rögtön sikerélményünk volt, és ez valamivel takarékosabb megoldásnak bizonyult. (Legalábbis pénzben – időben ugyanis elég sokat elvett a sütögetés, főleg a hosszas kelesztési idő miatt)

Több hasonló keveréket is kipróbáltunk: Schär Bread Mix; Nutri-free Mix Per Pane; AlfaMix; a TAC saját kenyérliszt-keverékei. Ezek mind hasonló receptekkel működnek: a liszthez vizet, sót, némi olajat, és felfuttatott élesztőt kell adni, alaposan összegyúrni-dagasztani, majd egy órát keleszteni. Leginkább formában sült, szögletes kenyeret készítettünk belőlük. Később a Nutri-freeből sikerült kézzel formázott cipót is sütni, ami már ízre és állagra egészen hasonlított a megszokott, hagyományos kenyerekhez: volt ropogós héja, kerek sarka, és puha, levegős belseje! Felcsillant a fény az alagút végén, helyreállt a világ rendje. Úgy tűnt, van élet a búzakenyéren túl is!

Elég sokáig elvoltunk ezekkel a kenyerekkel, még élveztük is, hogy házilag sütünk – így legalább tudjuk, mi kerül bele, és bármikor frisset ehetünk. Egy idő után azonban újabb problémával szembesültünk. Ezek a lisztkeverékek ugyanis főleg kukorica- burgonya- és rizslisztet illetve keményítőket tartalmaznak, valamint a megfelelő állag elérése érdekében különböző adalékanyagokat is. Így a gluténmentes diétához ugyan tökéletesek – viszont a magas szénhidrát tartalmuk miatt nem bizonyultak igazán alakbarátnak…

Egészséges és finom?

Miután tehát megtanultunk házilag gluténmentes és finom kenyeret készíteni, következő lépésként azt szerettük volna, ha gluténmentes, finom ÉS egészséges is lenne a mindennapi kenyerünk.

Persze diéta esetén az is megoldás, ha valaki teljesen kihagyja az étkezésből a péksüteményeket, de ezt nem szerettük volna. A kenyér alapvető része a táplálkozásunknak – nem csak szendvicsként, hanem például egy jó babgulyás mellé. Gondoljunk csak bele, mennyi kifejezésben, szólás-mondásban szerepel: jó esetben az ember maga keresi a kenyerét, de legalábbis van kenyéradó gazdája. Ha nem, akkor kegyelem kenyéren él, vagy épp csak kenyéren és vizen. Van, aki már megette a kenyere javát, mást kenyérre lehet kenni, esetleg lekenyerezni. Egy szó, mit száz: kell nekünk, mit egy falat kenyér.

Ismét keresgélni kezdtünk tehát a neten, és rátaláltunk a Diétás termékek webshopra.

Őszintén szólva, nem hittük volna, hogy létezik olyan lisztkeverék, ami:

• gluténmentes
• finom
• egészséges
• a többinél jóval kevesebb és lassú felszívódású szénhidrátot tartalmaz
• és nem hízlal

Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy az elkészítéséhez mindössze vízre, egy kevés sóra és citromlére van szükség; hogy nem kell hosszasan dagasztani és keleszteni; és hogy alig több mint egy óra alatt elkészül – akkor már azt hiszem minden adott ahhoz, hogy tökéletes megoldásról beszéljünk. Márpedig a Szafi Free kenyérliszt-keverékekre ez mind igaz. “Bónuszként” – bár nálunk ez nem volt szempont, de sokaknak fontos lehet – ezek a keverékek tej-, és tojásmentesek is. Ja, meg élesztőmentes, maglisztmentes, szójamentes, kukoricamentes, burgonyamentes, rizsmentes, sütőpormentes. Vegán, és nem tartalmaz hozzáadott cukrot.

Legtöbbször a hajdinás kenyérlisztet használjuk, általában a férjem készíti.

A hozzávalókat (lisztkeverék, víz, só, citromlé) néhány perc alatt összedolgozza a robotgép dagasztóspiráljával, és csak annyi ideig pihenteti, amíg a sütő felmelegedik.

Kevés kókuszolajat tesz a kezére, és szép kis bucit vagy veknit formáz a tésztából. Lehet kerek vagy hosszúkásabb, ahogy épp kedvünk tartja. Sütőpapíros tepsire teszi, egy éles késsel 3-4 helyen bevágja a tetejét, és már mehet is a forró, 200 fokos sütőbe, légkeveréssel. Nagyjából egy óra alatt megsül. 10 perccel a vége előtt vízzel megspricceli egy kicsit, majd a sütés végén is – ettől még szebb, ropogósabb lesz a héja.

A hajdninának van egy jellegzetes íze, amit lehet, hogy nem mindenki szeret, illetve ha mindig csak ezt esszük, akkor egy idő után azért meg lehet unni – de van Szafi világos, puha lisztkeverék is, ami hasonlóan egészséges összetevőkből áll. Nemrég a Schärnél is megjelent egy Mix It Rustico fantázianévre hallgató keverék, amiből barna kenyér készíthető: ez lenmag- és hajdinalisztet is tartalmaz. Ha pedig épp nincs időnk sütni, vagy elutazunk, akkor csomagolt kenyeret szoktunk venni.  Így mostanra sikerült elég változatosan megoldani a kenyér-kérdést.